Magány
"A tóparton ülök,a vizet hallgatom, A szívemben ott van a gyötrő fájdalom Egyedül maradtam,nem szól már senki. Elhagytál engem-már nem érdekel semmi, Nézem a halakat könnyes,kisírt szemmel, S úgy érzem,hogy már csak üresség van bennem A magány angyala magával ragadott, Ha nem jössz vissza többé inkább meghalok."
~-~-~-~-~
Ki tudja hány perc vagy hány nap az élet? De mielõtt életem véget ér, lesz-e még alkalmam szeretni Téged, eljössz-e egy nap majd szívemért?
Semmit sem várok, és semmit sem kérek… Ha rólam álmodsz, megérzem Én, de szívemben örökké várok, remélek… míg az órán a mutató mendegél…
S ha már nincs holnap, én attól sem félek… Nem fáj a szív, ha már nem dobog, de ma még itt vagyok…s ameddig élek, szeretlek…míg a nap elrobog."
|